Pécsi körzet története 1966-1979-ig

1966-ban a lelkész Hidasról Pécsre költözött, és Pécs lett a körzet központja, annak ellenére, hogy a hidasi gyülekezet még évekig a körzet legnagyobb gyülekezete volt. Így Hidasra csak délután ment ki a lelkész istentiszteletet tartani.

Pécsett a vasárnapi istentiszteleten kívül szerdánként volt bibliaóra. Ezeken, az alkalmakon eleinte 1-2-3 ember jelent meg, de előfordult olyan is, hogy Wladár Antónia az istentiszteletet egyedül, magában tartotta meg. Két év múlva a negyedévi konferenciai jelentés már vasárnap délelőttökön 8-10 főről, szerdai bibliaóráknál 10-14 főről számol be, akik közül többen ugyan más gyülekezetek tagjai voltak, de látogatták az alkalmakat. A hidasi gyülekezet anyagilag is támogatta a pécsi „úttörőmunkát”, ez nagy segítséget jelentett a prédikátor számára, és nagyban elősegítette a hidasi testvérek szeretete és kedvessége a pécsi gyülekezet kialakulását is. A vasárnap délelőtti alkalmakat ezután nem Hidason, hanem Pécsett tartották. Az első években több alkalommal tartottak Pécsett „csendes napokat”, melyeken egész nap a Biblia üzenetével foglalkoztak hitük elmélyítése céljából, ilyenkor a környező metodista gyülekezetekből vendégeket is fogadtak. Felmerült az igény a pécsi gyülekezetben, hogy ne csak délelőtt legyen istentisztelet, hanem vasárnap este is összejöjjenek az ige köré, de az volt a vélemény, hogy ez nem lehet a hidasi testvérek délutáni istentiszteletének rovására.

A következő években ismét felmerült az a probléma, hogy Hidason kizárólag német nyelvű istentiszteletek vannak, így a gyülekezet egy zárt közösséget alkot. Az érdeklődők magyar anyanyelvűek lettek volna, de így nem értették a német nyelvű prédikációt. Felvetődött az a gondolat, hogy magyar nyelvű evangélizációs hetet lenne jó tartani, ennek a fiatalabbak is örültek, de az átmenet nem tűnt egyszerűnek, mert az idősebbek, a gyülekezet zöme német nyelven élte meg hitéletét.

A pécsi gyülekezeti alkalmakon rendszeresen 15-20 fő vett részt, de 30 ember körül volt az, akikkel kapcsolatot tartottak.

A bicsérdi bibliaórákon nem mutatkozott sok változás.

1969-ben az Évi Konferencia Wladár Antóniát Szolnokra helyezte, Pécsre pedig Hecker Frigyes került, aki korábban Györkönyben szolgált.

Gyülekezeti csendesnap Szalontai Feriéknél 1970-ben

A hidasi Löbel ház kertjében ifjúsági csendesnapok Hecker Frigyessel és Ingével

Az istentiszteleteket és a bibliaórákat a lelkészlakásban tartották, de ekkoriban már a lakás legnagyobb szobája – ahol az alkalmak voltak – mindig megtelt. Éretté vált a helyzet egy nagyobb imaterem kialakítására. Egyik elképzelés a zárt udvarban egy épület felépítése, melyben egy terem és mellette egy garázs lenne.

Egy új szolgálati lehetőség is megnyílt, a lelkészt megkeresték Istvándiból (Somogy megye), hogy látogasson el az ottani pár családból álló kis közösségbe, és szolgáljon közöttük az igével. Hamarosan ebből egy havi egyszeri rendszeres alkalom lett, mely csak pár évig tartott.

Pécsett 1971-ben újabb két fő kérte próbatagságra felvételét, így a körzetben 21 tag és próbatag volt, valamint 11 gyermek és 21 olyan személy, akik rendszeresen jártak a gyülekezeti alkalmakra, de nem voltak tagok, ez 53 rendszeres hallgatót jelentett. A körzetben folyó munka súlypontja áthelyeződött Pécsre. A gyülekezetet más egyházak és a kívülállók elfogadták, és érdeklődést mutattak iránta.

1972-ben megkezdődött a rég várt imaterem építése. Az építkezés is gyorsan haladt, nem kellett sokat várni anyagra, munkásokra. Még az év végén elkészült az imaterem és 1972. október 26-án a felszentelésre is sor kerül. A bejárattal szemközti falon egy ige köszönti a belépőt:

“Én vagyok az Alfa és az Ómega, a kezdet és a vég. Én adok majd a szomjazónak az élet vizének forrásából ingyen.” Jelenések 21:6

1975-ben a körzet ismét új lelkipásztort kapott Hecker Ádám személyében. (Hecker Frigyes Budapestre került szuperintendensnek.)

Búcsúzás Hecker Ádám bácsitól és Gréti nénitől a hidasi Löbel ház udvarán – Schäfer püspök is vendégünk

1976-ban Löbel Jánosné (Mariska néni) végrendelete alapján háza az egyház tulajdonába került Hidason. Ezt a házat felújították, és egyházi üdülőnek használják. Jelenleg egy horvát menekült család lakik benne (1992), de voltak benne már ifjúsági táborok, csendes napok, és szolgáltak már gyülekezeti kirándulások pihenőhelyeként is. Hecker Ádám 1979-ben nyugdíjba vonul, ekkor Sztupkai Mihály lett a gyülekezet lelkipásztora.

Ifj. Schauermann Henrik

OKTV történelmi pályázatából 1992. október

Reklámok
Hozzászólás

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

%d blogger ezt kedveli: